Ha a boldogtalanság fáraszt…
Állítólag ma van az év legdepressziósabb napja. A hideg, a szürkeség, a már mostanra hamvaiba hulló újévi fogadalmak, a bacilusok, és mások komorsága sem kedvez a hangulatunknak. Ugyanakkor úgy hiszem, nem kell mindig magunkra erőltetni a vidámságot, és kényszeredett örömlistákat gyártani a jobb hangulatért. Néha jobb, ha hagyjuk, hogy a rosszkedvünk megmutassa a jó irányt.
Decemberben összegzünk, januárban új terveket szövünk, és kicsit önmagunkba süppedünk, még ha minden azt trombitálja is, hogy a helyes megközelítés a hurráoptimizmus. Az arcunkra erőltetett mosolyok helyett azonban néha célravezetőbb beleengednünk magunkat a kudarcérzetbe, hogy felfedezzük, miért is nem tudtunk megmaradni a célunk mellett. Ahogy egy számomra kedves mondás tartja: az emberek két okból változtatnak: vagy kinyílt az elméjük, vagy összetört a szívük.
