A publikáló tréningeken mindig elhangzik tőlem: olyan cikket rakj össze, amit te is végigolvasnál. Amikor pedig segítő szemléletben publikálsz, valami olyat kell adnod, amitől nem csak te tűnsz kompetensebbnek, de az olvasóid is jobban érzik magukat tőle.
Csurgass vért az írásaidba!
Az elmúlt 20 évben rengeteg cikket írtam és szerkesztettem. A szerkesztő dolga, hogy fogyaszthatóbbá, érthetőbbé, kerekebbé tegye az írást. Ha szükséges… Mert hogy azokkal az írásokkal, amik szívből születtek, amikor a szerzőt érdekelte, érintette a téma, sokkal kevesebb dolgom volt. Ezeknek a cikkeknek ugyanis szinte pulzusa volt, éltek, lüktettek olvasás közben, míg a muszájból összerakott szabályos mondatok olvasása közben sokszor unatkoztam. Szóval szívből írj! Ne erőltess olyan témákat, amik egyáltalán nem érdekelnek, csak azért, mert éppen pörögnek. Az erőlködést nem csak a szerkesztők, az olvasók is kiszúrják!
Maradj ritmusban!
A kiszámítható rendszeresség nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az olvasóid érezzék, nem engeded el a kezüket. Nem kell minden nap posztolnod, vagy folyamatosan ötletekkel bombázni a médiumokat, de a szakmai blogodban mindenképp alakíts ki egy kiszámítható ritmust, vagy akár külön rovatokat, amiket adott napokon töltesz tartalommal. Mindig elmondom a tréningeken, hogy szuper, ha esetleg valamelyik magazin rovatában állandóan feltűnsz, hiszen a megjelenéseidnek így van egy kiszámítható ritmusa.
Nézz rá a másképp a témára!
Mielőtt belecsapsz a cikk megírásába, keress rá a google-ban, mások hogy dolgozták fel a témát. Ha nagyjából leírod ugyanazt, amit mások már az internetre vetettek, csak más megfogalmazásban, azzal nem nyersz elkötelezett olvasókat, ráadásul az is érződik majd, hogy nem volt meg benned a legütősebb cikkek esszenciája: a kíváncsiság. Fontos, hogy találj egy olyan új megközelítést, ami az olvasóid érdeklődését is felcsigázza, és amibe a saját szakmai tapasztalatodat tudod beépíteni és nem a száraz, tankönyvi tudást. Én gyakran kezdem úgy a cikkeimet, hogy saját példákat hozok – persze név nélkül. Az ügyfeleim történetein keresztül könnyebb élőbbé tenni a megoldásokat is.
Sztorizz!
Visszakanyarodva az előző tippre, jó, ha felütésként be tudsz hozni egy saját történetet. Ha nem szeretnél elrejtőzni az írásaid mögé – és miért tennéd? -, akkor már azzal is közelebb tudod hozni az olvasót, ha beengeded a saját világodba. Vagyis a saját történet alatt azt értem, hogy rólad, a te szakmaiságodról szól! Mutasd meg, te hogy oldottál meg egy nehéz helyzetet, miket próbáltál ki, milyen elágazásaid, kísérleteid voltak a megoldás felé vezető úton? Hidd el, ettől sokkal hitelesebb leszel, mint egy túlfilterezett instafotótól!
Szerkezet a lelke…
Szuper, ha jó gondolataid vannak, de ahhoz, hogy jól átmenjen az üzenet, olyan keretbe kell foglalnod, ami egyértelművé, olvasmányossá, emészthetővé teszi. Felejtsd el a szövegtengert, inkább tagold jól a szöveget és adj izgalmas közcímeket! És persze ahogy fentebb is említettem már, ne feledkezz meg a hatásos felütésről, hiszen többnyire már a cikk elején eldől, megnyerted-e az olvasót.
Legyél nyitott az újra!
Az örökzöld kérdéskör… Az újságíró iskolákban azt tanítják, hogy a téma a földön hever. És ez tényleg így van. Ha nyitott szemmel, szívvel, füllel jársz, mindig találhatsz alapanyagot az új írásaidhoz. A szakmai brandépítéshez persze a legjobb, ha a hivatásodhoz kötődik, bár arról eléggé megoszlanak a vélemények, mennyire vastag választóvonalat kell húznunk a magánember és a hivatásszemélyiség közé. Én azt gondolom, mindenki érzi, mennyit szeretne a szakmán túli életéből megmutatni a közönségének, de ez esetben is jobb, ha egy vékony szállal a munkához kötődik. Lehet, hogy a leglehetetlenebb helyzetekben pattan ki a fejedből egy szuper ötlet, amit érdemes azonnal feljegyezned. Már csak azért is, mert ha bejelentkezel egy laphoz, biztos, hogy elsőként javaslatokat kérnek majd tőled, szóval jó, ha van miből gazdálkodni.
Ha még több tippre van szükséged, várlak az alapozó publikáló tréningen!
Kattints IDE és biztosítsd a helyed!
