Pár éve kitaláltam egy rovatot a facebookon. Aztán arra gondoltam, itt van a helye az oldalamon is, így a legkedveltebb posztokat ide is átköltöztetem. Kezdjük most azzal az érzéssel, amikor azt gondoljuk, a körülmények áldozatai vagyunk…
A publikáló tréningeken mindig elhangzik tőlem: olyan cikket rakj össze, amit te is végigolvasnál. Amikor pedig segítő szemléletben publikálsz, valami olyat kell adnod, amitől nem csak te tűnsz kompetensebbnek, de az olvasóid is jobban érzik magukat tőle.
Csurgass vért az írásaidba!
Az elmúlt 20 évben rengeteg cikket írtam és szerkesztettem. A szerkesztő dolga, hogy fogyaszthatóbbá, érthetőbbé, kerekebbé tegye az írást. Ha szükséges… Mert hogy azokkal az írásokkal, amik szívből születtek, amikor a szerzőt érdekelte, érintette a téma, sokkal kevesebb dolgom volt. Ezeknek a cikkeknek ugyanis szinte pulzusa volt, éltek, lüktettek olvasás közben, míg a muszájból összerakott szabályos mondatok olvasása közben sokszor unatkoztam. Szóval szívből írj! Ne erőltess olyan témákat, amik egyáltalán nem érdekelnek, csak azért, mert éppen pörögnek. Az erőlködést nem csak a szerkesztők, az olvasók is kiszúrják! [……]
Mindenki vezető a maga életében, de amikor mások munkájának irányítása a napi rutin része, fontos időről időre ránézni a kompetenciáinkra. A szakmai tudás és a tapasztalat sokszor kevés ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen. Mi minden kell még? Ezt boncolgattuk a Vezető Szalonban, amelynek nemrégiben vendége voltam.
